Az embernek mérhetetlenül nehéz a jelenre összpontosítania: mindig azon töpreng, hogy mit csinált, miképpen csinálhatta volna jobban, mik a tettének a következményei, és miért nem úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett volna. Vagy éppen a jövővel van elfoglalva, hogy mit fog csinálni holnap, milyen óvintézkedéseket kell tennie, milyen veszély leselkedik rá a sarkon, hogyan kerülje el a kényelmetlenségeket, és hogyan érje el, amiről mindig álmodott. P.C.
2011. május 16., hétfő
ma egy elég mókás napot mondhatok magaménak. Hugival felmentünk ma pestre vásárolni és vettünk pár dolgot. Köztük fürdőruhát is,bár már megint egy dagadtdisznónak érzem magam,ami ellen kell ismét valamit tennem. Nem lesz ez így jó. Aztán visszafele végigröhögtük az egész utat a hülyeségeinken.:D rég nevettem már ennyit.:) most meg viszont már nagyon fáradt vagyok. A fejem is fáj. Ma hamar káne ágybakerülnöm,de ez nem biztos hogy kivitellezhető lesz. És a kedvem már megint kezd csökkenni...nem tudom mi van velem mostanában. Befogok dilizni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése