mert lekell írni..

ami fáj vagy ami nyomasztja az ember szívét. ez a hét egyszerűen sok volt, de nagyon! azzal kezdődött,hogy kedd biológia érettségi. hát mindenre számítottam, de tényleg viszont ilyenre nem. ezzel szerintem nem csak én voltam így, de hát ez van. majd csak lesz valahogyan. reméljük a legjobbakat.bár a napom második része sokkal pozitívabb volt mert Tomival tölthettem. szerdán Fruzsi megint beteg lett úgyhogy hazajött. szerda-csütörtök kismillió dolgom volt amit persze egyedül szépen szó nélkül megcsináltam. engem nem kell dicsérni se tudom a dolgom és teszem is, de azért ne találjanak már állandóan az ember munkájában hibát, vagy olyanért hibáztatni amihez semmi közöm sincsen. péntek-szombat igen ennél csak még "csodásabbak" voltak. kezdtem beteg lenni már pénteken és így járkáltam egész nap apával Vácon mert ugye koleszból kiköltöztem most már véglegesen és még egyéb helyekre is el kellett mennünk. persze otthon pakolhattam ki és el azt a sok kacatot amit egész év során hordtam be. de ne segítsen senki, minek is kellene... néha úgy érzem, hogy csak én vagyok akkora hülye hogy törődök az emberekkel és amikor csak tudok segítek nekik. és mit kapok vissza? semmit. elgondolkoztató. néha úgy érzem,hogy vagyok a nagy világmindenségben akin átlehet gázolni, de szükség idején igénybe is lehet venni. péntek éjszakám borzalmas volt. szinte óránként felébredtem mert nem kaptam levegőt. szombat reggel még megérkezett az "áldás" is. igazán már azt sem tudtam,hogy van olyan pont a testemen ahol nem érzek fájdalmat. de délután kint voltam segíteni. este fele Hannával,Gerivel,Ádámmal találkoztam. jól éreztem magam csak a fejem újra elkezdett fájni. na de vasárnap. új nap, új remények. minden szép és jó lesz. most legalább tudtam aludni. és igenis megfogok gyógyulni és mindenek ellenére nagyon jól fogom magam érezni! vagyis próbálom legalább elhinni... lehet,hogy csak a betegségek sora teszi ezeket a rossz érzéseket. az is lehet hogy egy hisztis p*csa vagyok. nem tudom.

"Isten téged is magasra akar állítani. Lehet, hogy jelenleg kemény időket élsz meg. Küszködsz. De ne hagyd, hogy a nélkülözés szelleme megtelepedjen benned. Ahol most vagy, nem az a hely ahol később leszel. Isten többet tartogat számodra. Ha alárendeled magad Neki, követed a Szavát, és hűséges vagy abban, amid van, akkor az állandó gondoskodás helye vár rád. Imádkozz, higgy, remélj, mert a „megfelelő idő” már úton van." (Joel Osteen)