A hazugságok olyanok,mint egy erős erődítmény; belül biztonságban,és hatalommal bírónak érezheted magad. A hazugságokból épült kis erődítményeden keresztül próbálod irányítani az életedet és manipulálni másokat. De az erődítményhez falakra van szükséged, tehát építesz néhányat. Ezek a te hazugságaid igazolásai. Tudod, mint amikor azért teszel valamit, hogy ezzel megoltalmazz valakit, akit szeretsz, hogy ne kelljen fájdalmat éreznie. Bármi megteszi, csak hogy ne legyenek kellemetlen érzéseid a hazugságok miatt.
Elmondod. Szembenézel a félelemmel,amit kelt benned, hogy elő kell bújnod a sötétségből, és mindent elmondasz neki,bocsánatot kérsz tőle és megengeded, hogy megbocsátása meggyógyítson téged.Vállald az őszinteség kockázatát. És amikor megint elfuserálsz dolgokat, megint kérj tőle bocsánatot. Ez egy folyamat, édesem, és az élet eléggé valóságos akkor is, ha nem homályosítjuk el a dolgokat hazugságokkal.

szúúszááá...most már elég lesz a kizsákmányolásból.bárcsak többet tudnék nemet mondani. világgá megyek.:D

Mire fölriadok, semmi sem marad abból, amit álmodtam. Semmi. Se egy kép, se egy szó. Csak a fullasztó markolás a torkomban, a hideglelős köd a bőrömön, a tehetetlenség merevgörcse a nyakamban is, a két karomban is, a két lábamban is, mintha kábítószertől paralizálódott volna valami váztalan, mozgásképtelen rongycsomóvá az egész testem.

:))

valami ami valós.

tehát meg volt az utolsó osztálykirándulásunk is. a vártnál szerintem rosszabb volt. valahogy nem érzem azt az összetartást amit ilyenkor utolsó évben kellene. túl sok a klikkesedés és a szalagavatós after miatt is csak a veszekedés megy. az a baj hogy az emberek önzőek és csak a magukét hajtják..:/ de nagyon remélem hogy megoldódik és olyan helyet találunk ami mindenkinek megfelel.
visszatérve az osztálykirándulásra: a szállás nem volt a legjobb viszont nagyon jó sportpálya volt ami este kivilágítottak és tudtunk játszani. nekem az utolsó este tetszett a legjobban amikor tábortüzet csináltunk, beszélgettünk italoztunk és fél12-kor megéheztünk ezért pirítóst csináltunk a tűzön.:)) ja és a hazafele vezető hajóút is tetszett,bár mi leszálltunk Nagymaroson.
csak sajnos beteg lettem..:/ mondjuk annyira nem csodálkozom rajta mert a fél osztály beteg.ma egész délelőtt feküdtem és aludtam lázasan. és borzalmas dolgokat álmodtam össze..:O nem tudom, hogy mi lesz így hétfőn mert az mellett hogy iskolába kell mennem, rutinvizsgám lesz és délután ugye táncpróba. hát igyekszem meggyógyulni.

Az,hogy ki vagy,mindig magasabb rendű annál,aminek látszol-annál,ami csak úgy tűnik,hogy van. Mihelyt elkezded valóban megismerni azt a személyt,aki-a te előítéleteid alapján-egy nagyon szép,vagy egy nagyon csúnya arc mögött bújik, akkor a felszín elkezd elhalványulni,míg végül egyáltalán nem lesz jelentősége.

Őszintének lenni néha igencsak zűrös vállalkozás.

Rájöttem,hogy kevés ugyanolyan érdekes lehet, mint maga a találkozás. Feltéve,hogy legyőzzük a félelmet.

ruha.:)

nem akartam a szalagavató előtt nyilvánosságra hozni,hogy milyen ruhám lesz. de úgy döntöttem ide felrakom.:)

A kísértés hosszan nyomja a csengőt, de a lehetőség csak egyszer kopogtat az ajtódon.

fényezés.:)

hát tegnap este a kedves szomszédom szülinapja volt és meghívott a bulijába, ahova először nem volt kedvem menni mert nem igazán vagyok jóba az ő ismerőseivel. meg nagy részük idősebb tőlem, ami persze nem baj csak annyira nem az én társaságom. de mindezek ellenére nagyon jól éreztem magam.:)) kicsit beitaloztunk a csajokkal.:D fényt most ittam először, de nagyon finom volt.:) az elejétől kezdve pörögtem és nagyon sokat táncoltam.:D a nagynak nem nevezhető teraszon a korlát egyszer-kétszer majdnem kiszakadt..kicsit én is féltem utána már oda kimenni, de szerencsére nem lett semmi baj.:) mindent összevetve jó kis este volt.:)

A déjá vu több, mint egy hamar feledhető ráeszmélés, hiszen soha nem figyelünk fel olyasmire, aminek nincs értelme. Megmutatja nekünk, hogy az idő nem múlik. Voltaképpen egy ugrás valahova, ahol már valóban jártunk, és ami most ismétlődik.

kezdés.

hűhaa...szóval elkezdődött.pedig annyira távolinak tűnt ez még egy pár hete, de hát nincs mit tenni.új kolesz más házirenddel. nem szeretem a változást és igazából nagyon rosszul viselem és nehezen szokom meg. de valahogyan majd sikerül ezt is megszokni és túlélem ezt az utolsó évet. bár nagyon nincs semmi kedvem az egészhez. borzadály.
szerda délután voltam vezetni bár egy kicsit féltem tőle,hogy béna leszek, de szerintem elég jól ment és a végén az állomáshoz is kivezethettem.:)
tegnap évnyitó. szokásos hacacáré és Laci felkért szalagavatóra táncolni. amit már gőzerővel tervezünk. ha minden igaz nov. 18-án lesz. a legviccesebb viszont az hogy Hannának másnap lesz 19-én amire persze megyek. úgyhogy az egy nagyon szép hétvége lesz.:D de hát egyszer van az embernek szalagavatója.
ma egy jó kis zarándoklatunk volt. nagyon meleg volt és az út is hosszú volt. bár az elején még elég jól elütöttük az időt, a végére viszont már mindenkinek elege volt a homokos útból. túléltük,bár nagyon kifáradtam..:/
viszont az utóbbi napokban nagyon furcsa dolgok járnak a fejemben amiket nem tudok kiverni..pedig szeretném,de nem megy. akármennyire is harcolok ellenne annál többször jelentkezik. ahogy az általában lenni szokott.