hmm...

régírtam már. pedig annyi minden lenne..most ennek egy tördékét próbálom megosztani.
pont egy hete lelkigyakorlaton voltunk az osztállyal Drégelypalánkon. a szállás látványa először lehangolt mindenkit, de az együtt töltött órák/napok ezt szinte teljesen elfelejtették velünk. a csoportom sajnos az elején nem volt túl aktív és nem vették komolyan a feladatokat. ez engem egy picit dühített, mert én tényleg azért mentem oda, hogy lelkilek feltöltődjek. de szerencsére ez az állípot javult és nagyon jól éreztem magam a csoportomban. voltak kisebb nehézségek, de ezeket együtt megoldottuk.:)
pénteken a Drégelyvárhoz mentünk fel.egész délutános kirándulás volt. a végén kicsit kifáradtunk, de megérte. majd este a templomba szentségimádáson vettünk részt. én először kicsit kételkedtem, hogy abban a nagy templomba ilyen kevesen leszünk és úgy nem lesz hiteles és családias a légkör. szerencsére kellemesen csalódtam. ezen a lelkigyakorlaton is imátkoztam Imre atyával, aki az egyik legjobb ember akit valaha is ismertem.és annyira más volt, amikor vele együtt imátkoztam, mintha csak egyedül.lehet sokak számára értetlenül hangzik, de igen akkor teljes mértékben éreztem,hogy Isten ott van, segít és nem kell félnem, mert ő mindig szeretni fog.(és ez nem sablonszöveg) húztam én is egy idézetet amin ez volt:
"De én az Úrra emelem tekintetem,azIstenben bízom, aki megment, az én Istenem meghallgat engem."(Mik.7,7)
nem maradt ki ezen a lelkigyakorlaton se a sírás. mindenki ilyenkor jön rá, hogy mi a gond az életében vagy éppen milyen bántalmak érték. de valamilyen szinten jó is ilyenkor sírni..van aki bánattól, van aki örömtől..és van aki nem tudja megmondani, hogy mi okból kezdenek el potyogni a könnyei.
azt hiszem,hogy a 3 nap során az osztály még közelebb került egymáshoz.(bár megmaradni ez a mindennapokra is.) és midnenki több lett valamivel. számomra hasznos volt és szükségem volt rá.
bár mint fizikálisan mint mentálisan kimerültünk..de azt hiszem nem sajnáltunk.
ja és persze az éneklést már megint nekem kellett vezetni.:D hát néha érdekesen alakult,de azért elég jól megoldottam(tuk) ezt a feladatot is. köszönöm Zsuzsinak és Nórinak, hogy elkezdték énekelni a Székely himnuszt.:)