csodálatosnap.

feleklés előtt, vhogy éreztem,hogy ma nem kell felkelnem. erőm és kedvem se volt hozzá. és sok értelmét sem láttam...és úgy tűnik ez beigazolódott. szokásosan felmentem gyógytornára és a szokottnál még hamarabb is végeztem, mert a gyógytornásznak elkellett valahova menni. aztán vissza suliba,mise(ahol már fájt a fejem, de gondoltam csak az álmosság vagy a fáradtság miatt van). viszont jött a matekóra. óra elején kiakartam vinni az ellenőrzőmet a tanári asztalhiz, végülis sikerült, de a "visszavezető" út már nem jött össze. foggalmam sincs hogy mi történt. csak arra emlékszem, hogy elkezdtek tompulni körülöttem a hangok és olyan volt mintha aludtam volna. aztán csak arra emlékszem,hogy a folyosón vagyok Tomikával és Bálinttal és zsibbad a lábam. aztán levittek az orvosiba,ahol feküdtem kb. 2 órát. kaptam szőlőcukrot,megmérték a vérnyomásom és pihentem...aztán elmentünk a suliorvoshoz aki csinált ekg-t de szerencsére nincs semmi baj a szívemmel.(túl nagy..:D:P)jövőhéten hétfőn viszont kell mennem orvoshoz fel a kórházba. szóval ez volt a mai kis kalandom..aztán visszajöttem koleszba és aludtam, mert volt aki nem volt rám kiváncsi, még ha nekem szükségem is lett volna Rá. na lényegtelen. nem duzzogok. nincs értelme. tényleg túl sokat várok az emberektől...