BencusDani.:)

hiperaktív kis srácok.:) <3 hát zabálnivalók, bár néha a hajam égnek állt tőlük, de nagyon aranyosak. Fruzsival vittük őket a patakhoz meg játszottunk velük. esküszöm élveztem. jó kis levezetés volt ez így a nap végére.:) ja és persze 100%-osan levettek a lábamról.:D nagyon elevenek, de egyben iszonyatosan szeretni valóak.:)
ja és persze borozgattam is a felnőttekkel.:D ami nagyon jól esett.:)
és akkor most izzítsuk be azt a pipát.:)

Mást teszünk, mint amit mondunk, mást mondunk, mint amit gondolunk, és mást érzünk, mint amit józan eszünkkel tudunk... És hogy ezek a lelki rétegek szétcsúsztak bennünk, mint egy vulkán fölött a talaj, arról fogalmunk sincs.

Ha el tudod képzelni, el tudod érni; ha meg tudod álmodni, azzá tudsz válni.

álom.

mostanában sosem emlékszem az álmaimra. pedig én elég nagy "álmodozó" vagyok.:) de ma reggel ez másképp volt. szinte teljesen emlékeztem az egész történetre ami lejátszódott velem. a legviccesebb az egészben,hogy ez egy visszatérő álom. nem teljes egészében, de az alap történet mindig ugyanaz. bár már jó pár hónapja volt utoljára, de tudom hogy ez nem az első alkalom volt és talán nem is az utolsó. szóval a lényege az hogy álmomban esküvőn vagyok, mégpedig a sajátomon. és a vőlegény vagy nevezzük leendő férjemnek, mindig egy idegen akit életem során még sosen láttam. és ők állandóan mások. és most jön a csattanó, hogy én sosem akarom igazából az esküvőt és nem vagyok benne biztos hogy férjhez akarok menni vagy sem. és megtorpanok. vagy közvetlenül az esküvő elötti pár órában vagy a szertartás alatt én az igen helyett nemet mondok.
ami szerintem elég érdekes. nem értem,hogy miért álmodom visszatérően mindig ezt. és hogy van-e egyáltalán jelentősége. nem tudom. talán sosem fogok rájönni.
addig is szép álmokat.:)

ma egy elég mókás napot mondhatok magaménak. Hugival felmentünk ma pestre vásárolni és vettünk pár dolgot. Köztük fürdőruhát is,bár már megint egy dagadtdisznónak érzem magam,ami ellen kell ismét valamit tennem. Nem lesz ez így jó. Aztán visszafele végigröhögtük az egész utat a hülyeségeinken.:D rég nevettem már ennyit.:) most meg viszont már nagyon fáradt vagyok. A fejem is fáj. Ma hamar káne ágybakerülnöm,de ez nem biztos hogy kivitellezhető lesz. És a kedvem már megint kezd csökkenni...nem tudom mi van velem mostanában. Befogok dilizni.

szomorú vasárnap.

már megint annyi mindenről kellene írnom. de mostanában valahogy nem visz rá a lélek. ez van. de hát ha nem megy akkor nem megy. úgy meg nem sok értelme van ha nem csak úgy spontán jön, hogy húhaa ezt lekell írnom.
egyébként is életkedv egyenlő a nullával. pedig nem történt semmi olyan dolog ami miatt így kelle, hogy érezzek, de ez ellen most nem igazán tudok tenni. ez egy ilyen nap. remélem holnap felkelek és egy teljesen más hangulatú napot élhetek meg.:)
talán ez az idő is rájátszik. esik,borult és ilyenkor ki sem kívánkozik az ember. csak bent kuksol egész nap. de legalább van egy új biciklim.:D ami nem új, csak számomra mert ugye használt, de nekem nagyon tetszik. most átmenetileg megfelel, de lehet hogy ez lesz az igazi.:) csak úgy suhantam vele ma.:) és igen, meg kell találni az élet vagy az adott nap apró örömeit.megpróbálkozom vele.