Ha el tudod képzelni, el tudod érni; ha meg tudod álmodni, azzá tudsz válni.

álom.

mostanában sosem emlékszem az álmaimra. pedig én elég nagy "álmodozó" vagyok.:) de ma reggel ez másképp volt. szinte teljesen emlékeztem az egész történetre ami lejátszódott velem. a legviccesebb az egészben,hogy ez egy visszatérő álom. nem teljes egészében, de az alap történet mindig ugyanaz. bár már jó pár hónapja volt utoljára, de tudom hogy ez nem az első alkalom volt és talán nem is az utolsó. szóval a lényege az hogy álmomban esküvőn vagyok, mégpedig a sajátomon. és a vőlegény vagy nevezzük leendő férjemnek, mindig egy idegen akit életem során még sosen láttam. és ők állandóan mások. és most jön a csattanó, hogy én sosem akarom igazából az esküvőt és nem vagyok benne biztos hogy férjhez akarok menni vagy sem. és megtorpanok. vagy közvetlenül az esküvő elötti pár órában vagy a szertartás alatt én az igen helyett nemet mondok.
ami szerintem elég érdekes. nem értem,hogy miért álmodom visszatérően mindig ezt. és hogy van-e egyáltalán jelentősége. nem tudom. talán sosem fogok rájönni.
addig is szép álmokat.:)

ma egy elég mókás napot mondhatok magaménak. Hugival felmentünk ma pestre vásárolni és vettünk pár dolgot. Köztük fürdőruhát is,bár már megint egy dagadtdisznónak érzem magam,ami ellen kell ismét valamit tennem. Nem lesz ez így jó. Aztán visszafele végigröhögtük az egész utat a hülyeségeinken.:D rég nevettem már ennyit.:) most meg viszont már nagyon fáradt vagyok. A fejem is fáj. Ma hamar káne ágybakerülnöm,de ez nem biztos hogy kivitellezhető lesz. És a kedvem már megint kezd csökkenni...nem tudom mi van velem mostanában. Befogok dilizni.

szomorú vasárnap.

már megint annyi mindenről kellene írnom. de mostanában valahogy nem visz rá a lélek. ez van. de hát ha nem megy akkor nem megy. úgy meg nem sok értelme van ha nem csak úgy spontán jön, hogy húhaa ezt lekell írnom.
egyébként is életkedv egyenlő a nullával. pedig nem történt semmi olyan dolog ami miatt így kelle, hogy érezzek, de ez ellen most nem igazán tudok tenni. ez egy ilyen nap. remélem holnap felkelek és egy teljesen más hangulatú napot élhetek meg.:)
talán ez az idő is rájátszik. esik,borult és ilyenkor ki sem kívánkozik az ember. csak bent kuksol egész nap. de legalább van egy új biciklim.:D ami nem új, csak számomra mert ugye használt, de nekem nagyon tetszik. most átmenetileg megfelel, de lehet hogy ez lesz az igazi.:) csak úgy suhantam vele ma.:) és igen, meg kell találni az élet vagy az adott nap apró örömeit.megpróbálkozom vele.

Képes leszek szeretni minden szeretetlenség fölött,
Adni akkor is, ha mindentől megfosztanak;
Örömmel dolgozni minden akadály ellenére;
Kinyújtani a kezem még a legnagyobb magányban és elhagyatottságban is;
Felszárítani a könnyeimet akkor is, ha zokogok;
És hinni akkor is, ha nem hisznek bennem.

méhek.

igen, tegnap akár annak is öltözhettünk volna hugival.:) mert hát mézet árultunk szinte egész nap. az eleje elég unalmas volt, én bementem a Szent István templomba mert latin mise volt ahol elég érdekes alakok álltak mellettem.( középkori lovagok szabadultak valahonnan). aztán már egész szépen jövegettek az emberek. persze mi mindig nagyon kedvesen mosolyogtunk mindenkire.:D ja egy bácsi be is szólt hogy milyen édesek vagyunk...hahaha, de mézet bezzeg nem vett. mi is unalmunkban megeszegettünk pár darab mézrudat, amiből egyértelműen a csokis volt a legjobb.;)
aztán ismerősökkel is találkoztunk,úgyhogy elég gyorsan eltelt és még egész élvezhető is volt.:) csak a méhecske jelmez hiányzott.:D