Az embernek mérhetetlenül nehéz a jelenre összpontosítania: mindig azon töpreng, hogy mit csinált, miképpen csinálhatta volna jobban, mik a tettének a következményei, és miért nem úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett volna. Vagy éppen a jövővel van elfoglalva, hogy mit fog csinálni holnap, milyen óvintézkedéseket kell tennie, milyen veszély leselkedik rá a sarkon, hogyan kerülje el a kényelmetlenségeket, és hogyan érje el, amiről mindig álmodott. P.C.
2012. június 4., hétfő
butaság.
igen butaság,akárcsak Ő is mondaná. butaság olyan dolgot tenni amiről tudod,hogy nem jó és következményei lehetnek. persze abban a pillanatban nem is gondolsz arra hogy az adott cselekedet hogyan hat majd ki a jövőre. csak cselekszel, hülyeséget,bolondságot ami csak nem is egy jó dolog,nem életbevágóan fontos,még csak boldoggá sem tesz.sőt káros,drága,büdös és undorító dolog. utálok hazudni, nem is akarok. senkinek sem! és becsapni sem áll szándékomban senkit legfőképpen saját magamat nem. mert annak aztán tényleg nincs semmi értelme.
és hogy mi is volt a gond fő forrása. egy félig elszívott cigaretta.és még csak jól sem esett.de soha többé nem csinálok ilyet.ennyit nem ér az egész.és még csak megvédeni sem tudtam magam (talán nem is akartam) mert tudtam,hogy most nekem egy icipicit sincsen igazam. de a bűntudat érzése szörnyű ahogyan az is hogy amikor kellene valamit mondanod egyetlen hang sem jön ki a torkodon.
de igyekszem,igenis igyekszem teljes erőmmel ezen változtatni még ha néha "buta" is vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése