már megint, még mindig. nem tudom igazából mit csináljak. úgy érzem,hogy nekem most így jó. és nem akarok ezen változtatni. mondjon bárki bármit. vagy lehet h mégse, de nem most és nem azzal az emberrel. tényleg tanácstalan vagyok. de hát az élet még mindig nem a legkönnyebb és dönteni sem könnyű. az a abaj, hogy nem szeretek szemét lenni az emberekkel. de lehet hogy nem vagyok az csak megmondom az igazat és ez ugye nem mindenkinek tetszik. de szerintem ez még mindig jobb, mintha álmokba ringatnám az illetőt. tényleg nem tudom, hogy most mi lesz. tényleg nem szeretek embereket megbántani, csak ez sajnos arra megy rá, hogy magamban keresem a hibát és magamat okolom, pedig semmi okom nem lenne rá. de hát ez vagyok én.
remélem most is megtalálom a választ és az aranyközéputat amiről tudjuk hogy nem mindig van. ilyen az élet és ilyen helyzetek elé állít.
fáj a torkom nagyooon. és a derekam is leszakad már 2 napja. a derékfájás szerintem holnapra elmúlik, de a torokfájában nem vagyok biztos, csak reménykedem. mert mostmár nem szeretnék beteg lenni és hiányozni. tényleg nem. mindiki szurkoljon, hogy ne legyek rosszabbul....
esztííí. ügyes lány volt..:) ma 50 km legyalogolt a gerecsébe. persze majd részletes beszámolót kérek holnap és megünnepeljük, hogy megcsináltad.:)puszíí
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése