Az embernek mérhetetlenül nehéz a jelenre összpontosítania: mindig azon töpreng, hogy mit csinált, miképpen csinálhatta volna jobban, mik a tettének a következményei, és miért nem úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett volna. Vagy éppen a jövővel van elfoglalva, hogy mit fog csinálni holnap, milyen óvintézkedéseket kell tennie, milyen veszély leselkedik rá a sarkon, hogyan kerülje el a kényelmetlenségeket, és hogyan érje el, amiről mindig álmodott. P.C.
2009. december 18., péntek
újra suli
igeeen. 4 nap otthonülés után újra jöttem. bár tényleg jó volt egy kicsit most otthon lenni és pihenni.:) mondjuk nem ilyen indokkal szerettem volna, de hát ez van. "kicsit" ugye felfáztam. bár nem tudom hogy hoztam össze, mert álltalában jól felöltözöm és figyelek rá,hogy ne legyen ki a derekam. de mégis így sikerült.:/ kaaptam gyógyszert amit még 5 napig kell szednem. és mostmár mégjobban fogok figyelni erre. mert nagyon fájt a derekam(vesém) és kicsit kellemetlen volt az egész. de lényeg, hogy már majdnem túlvagyok rajta.:) de persze mindig velem történnek ilyenek. ja és ma elvesztettem az aranykarkötőm amit erdélyből kaptam Mamától és nagyon megilyedtem, hogy nincs meg.:S de szerencsére megtalálta valaki a koleszba és visszakaptam. nem tudom ki volt, de nagyon köszönöm.:)♥
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése