Az embernek mérhetetlenül nehéz a jelenre összpontosítania: mindig azon töpreng, hogy mit csinált, miképpen csinálhatta volna jobban, mik a tettének a következményei, és miért nem úgy cselekedett, ahogy cselekednie kellett volna. Vagy éppen a jövővel van elfoglalva, hogy mit fog csinálni holnap, milyen óvintézkedéseket kell tennie, milyen veszély leselkedik rá a sarkon, hogyan kerülje el a kényelmetlenségeket, és hogyan érje el, amiről mindig álmodott. P.C.
2009. szeptember 17., csütörtök
szenved!
Igen. nagyon szenvedünk itt még a studiban, mert próbáljuk megtanulni a történelmet holnapra, ami lehet hogy nem lehetséges és az éjszakánk rá megy. de azért megpróbáljuk.:D és már röhögünk,sírunk,kávétunk,teázunk és satöbbi. Miért kell egy tz-re 2 nap alatt felkészülni? Amikor másból is kell még tanulni? És mért kell a bácsinak pont most nem itt lennie?hmmm? nem értem, és nem is fogom. na jól van nem dühöngök tovább, így is elég kaki volt ez az egész nap, és még az eső is esett és evezni se tudtunk menni.:S kész.vége. és már ennek a hétnek is vége lehetne. szeretnék már otthon lenni, pihenni és aludni. mert most ez nem igazán lehetséges. megyek vissza tanulni, mert így nem lesz belőlem semmi.:S csókpuszi mindenkinek és jó éjt azoknak akik alszanak!.:D
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése