verseny.

hát igen. töriverseny, péntek-szombat. érdekes volt. úgy mentünk,hogy biztosak voltunk benne, hogy nem jutunk be a döntőbe és féltünk hogy nagyon beégünk a középdöntőben. de valamilyen szerencse folyamán a döntőben találtuk magunkat. pedig tényleg nem szerettünk volna és mások örültek, de mi a kb. a hajunkat téptük,hogy tovább ott kell maradnunk és részt kell vennünk az utolsó megmérettetésen is.:D csak én azt nem értem, hogy akkor a mögöttünk lemaradó 8 csapat mit tudott? ennyire hülyék hogy lehettek. mert mi azért nem haltunk bele a készülésbe, ha többet késtülünk szerintem az elsők között lehettünk volna.:D na de ki akar zarándokolni azokkal?:D végülis jó volt. sok tapasztalattal és információval gazdagodtunk.:) az eredményhirdetést viszont nem vártuk meg csak a tanár.:D mi minél hamarabb hazajöttünk. így is fél6ra értem haza.



ma egy átalagos vasárnapot zárhatok. tanultam ma sokat bioszból. délután mamáéknál voltunk. este pedig pincénél voltam apával és borozgattunk. úgy érzem picit a fejembe szállt.:D de azért jól esett. megnéztem és még épségben vannak azok az üvegek amik a szülinapomra vannak félrerakva. hűűű de várom már.:) remélem,hogy jó lesz.:)

Az életem olyan, mint a hullámvasút - igen, az élet ejtőernyőzés, kockázatvállalás, esések és kelések sorozata, hegymászás, vágy, hogy fölérjünk a csúcsra, és csalódás és szenvedés, ha nem sikerül.

óóó...

idegen szívem odahúz engem...

április 1.:)

ójajj...már április van!:O mindjárt itt van a szülinapom aztán pedig az érettségi. húdenagyon elment mindjárt ez a tanév is.:O de már legalább itt a tavasz és jóidő van bár néha néhány zápor megfűszerezi.:) ma kicsit megvicceltük a fiúkat meg egymást is. na meg rájöttem hogy egész jó színész lennék, Lócinak és Lacinak olyan sztorit adtam elő, hogy a végére talán még én is elhittem.:D mindent összevetve egész mókás volt a mai napom.
hugom óvodásnak öltözött be (nem mintha amúgy nem lenne az).:D
na és akkor egy kép róla.:)

továbbjutottunk a töriversenyen. mondjuk elég sokat dolgoztunk vele úgyhogy túlságosan nem volt meglepő a hír. kettős érzések vannak bennem ezzel kapcsolatban. mert részben teljesen jó hogy ilyen ügyesek voltunk, viszont elfog menni az egész következő hétvégém pláne ha még a döntőbe is továbbjutunk. és készülnöm is kell rá sokatsokat. hát lesz ami lesz.:)

úgyérzem mára kimerültem. szellemileg és fizikailag egyaránt. és már szeretnék egy kis nyugalmat magam körül. vagyis csak egy olyan napot, amikor nem kell semmit csinálnom és a fejemet teljesen kiüríthetem.

A saját történetemet keresem, és mélyen, a felszín alá ásva, megtalálom a lelkemet.

a világra fittyet hányok...